Egy mallorcai 2 hetes, őrült tempójú próbaidőszak után Brüsszelbe utaztunk, majd a következő nap még közel 6 órás repülőút vezetett végre a Zöld-foki szigetekre.:-)Az előző bejegyzésemben leírtak okán várakozásokkal telve, kíváncsian, de nagyon nyitottan vártam, hogy végre megérkezzünk.
A leszállás során, amikor már a sziget fölé értünk, kifejezetten úgy tűnt, mintha időközben észrevétlenül elhagytuk volna a Földet és egyenesen a Marsra, vagy a Holdra készülnénk landolni.:-)))Leginkább a földrajzórákon látott domborzati térkép ugrott be a gépből lenézve. Lakott területnek nyoma sem volt, hatalmas kőtengernek tűnt az egész sziget. Báj-vigyorogva poénkodtunk a többiekkel az alánk terülő természeti képződményeket nézve, mindezek ellenére mégis tudtam, hogy hatalmas kaland vár ránk az elkövetkezendő hónapokban.
A gépből kiszállva azonnal megcsapott a magas páratartalom. Meleg volt és a távolban rengeteg pálmafa:-)))...ez ugye azért volt lényeges, mert Gabi barátunktól tudjuk, hogy „ahol pálmafa van, az már eleve rossz hely nem lehet. :-)"
A repülőtér egy mesebeli várhoz hasonlított leginkább. Az épület több része nyitott volt, így az útlevél-ellenőrzés és a csomagokra való várakozás is a jóleső melegben zajlott.
Az ügynökség részéről egy nagyon szimpatikus férfi, Tony várt minket. A csomagokat egy furgonba tettük és indultunk is a szállásunk felé.
A repülőtértől kb.10 percnyi autózásnyira értünk be az első településre. A látvány új volt és izgalmas. Úgy éreztem magam, mintha a National Geographic-ot nézném 3D-ben.:-) Néger nők a fejük tetején vitték a gyümölcskosarakat, raszta fickók bandáztak a főtéren és kis, feka gyerekek rohangáltak az utcákon.
A faluból kiérve rákanyarodtunk az óceánparti útra, aminek a legvégén le is parkoltunk a hotel előtt, ahol az ügynökség foglalt nekünk szállást. Az alábbi képen láthatjátok, hogy mennyire közel van ez a hotel az Atlanti-óceánhoz.
Mi a második emeleten kaptunk egy nagyon hangulatos, nádbútorokkal berendezett apartmant.
Első utunk természetesen a partra vezetett...igyekeztünk feldolgozni, hogy tényleg MEGÉRKEZTÜNK A ZÖLD-FOKI SZIGETEKRE!!!:-)))
Első utunk természetesen a partra vezetett...igyekeztünk feldolgozni, hogy tényleg MEGÉRKEZTÜNK A ZÖLD-FOKI SZIGETEKRE!!!:-)))
